Thomas Sanglor
A szövegnél minden jog fenntartva!
Az alvás egy folyamatosan elmélyülő, egészséget fenntartó, támogató és egyben nélkülözhetetlen állapot. A történést nevezhetnénk elrendelt eszméletvesztésnek is, ami működését tekintve természetes és mesterséges úton is megszakítható. Az alvás ciklusain belül a fázisok sorrendisége szigorú szabályt követ: 1-2-3-4-3-2-1-5 ez akkor is így történik, ha valakit hirtelen ébresztenek fel a mélyalvásból. A reggeli ébredéshez közeledve a mélyalvási szakaszok már nem jelentkeznek, az alvás szintje egyre felszínközelibb. A REM (álmodói szakasz) ciklusos megjelenése viszont biztosított egészen a felébredésig. Az ébredéshez közeledve a REM szakaszok hossza nő. Az elalvás kezdetétől a testhő közel 1 fokot csökken, majd a hajnali, kora reggeli óráktól újra emelkedik a normál szintre. Az esteli takarózás érzése tehát indokolt. Nem csupán biztonságot nyújtó érzést kelt, hanem funkciója is van.
Ha valakinek sokat kell ébren lennie és nem aludhatja ki magát, annak a soron következő alvási lehetőségnél megnő a mélyalvási szakaszok hossza és a REM ideje is. A rendszer ezáltal biztosítja az egészség megőrzését, fenntartását. Érdekes tény, hogy tovább bírjuk táplálkozás nélkül, mint alvás nélkül.
Egy éjszakai alvásidő alatt átlagban 4-5 alvási ciklust is megélhetünk. Ezen ciklusokon belül megkülönböztetünk NonREM és REM fázist. A NonREM négy stádiumra bontható, így van 1-2-3-4 NonREM és egy különálló REM szakasz. A REM-nél tapasztaljuk a színes, élménydús álmokat, míg a többi stádiumnál más történés tapasztalható. Az álmodói REM szakasznál egy természetes bénult állapotot élünk meg, amire szükség van, máskülönben eljátszanánk az álmainkat, ami nem feltétlenül jelentene jót :) Ritkán előfordul, hogy az ember tudatosul, magához tér és átéli az említett bénult állapotot, amitől rendre megilletődik és aggódni kezd. Ez természetes és érthető. Ezt az esetet olykor fokozza az a fura érzés, hogy idegenek vannak a szobában, közel az álmodóhoz. (Ha átkattintasz az antik oldalra, akkor elolvashatod az én paralízises tapasztalatomat és a hozzá fűződő tanulságot).
Az, hogy konkrétan kinek mennyi alvásidőre van szüksége, koronként és egyénenként is változó. Egy kisgyereknek lényegesen több alvásra van szüksége, mint egy felnőttnek és idős embernek. Ahogy idősödünk minden változik, így az alvási szokás is. Átlagban elmondható, hogy egy kisgyereknél a REM szakasz hossza is lényegesen nagyobb, mint a felnőtt és idős korban. Ami lényeges és fontos az az, hogy törekedjünk a minőségi alvásra a mennyiség növelése helyett! Ha pedig elakadtunk, gondunk, bajunk van, akkor mielőbbi kivizsgálás a javasolt.
Az alvásba merülés során többféle agyhullámmal találkozunk, ezek mérési adataiból lehet következtetni arra, hogy melyik stádiumban lehet az alvó alany:
Az ébrenlét során úgynevezett béta hullámok vannak jelen, aminek értéke 18-25 Hz. Előfordul, hogy a mért érték az említett tartomány fölé is emelkedik. Itt teljes az aktivitás, a tudatosság és szabadság.
Az alfa hullám már a becsukott szemek hatására jelentkezik. Értéke: 8-14 Hz. Ellazult állapot, de még ébren vagyunk. Ennél a szakasznál egyesek izomrángásokat tapasztalhatnak a test különböző tájékain. Ha valaki úgy tapasztalja ebből túl sok van és hatásuk erősen zavaró, akkor érdemes kivizsgáltatni. De egy egészséges tartományon belül, sokaknál az alvásba merülés természetes velejárója (rövid ideig nálam is van).
Théta hullámmal a könnyű alvás idején találkozunk, pl. álmodói szakaszban. Értéke: 4-7 Hz.
-Delta hullámmal a mélyalvás idején találkozunk a NonREM 3-4-es szakaszban. Értéke: 1-5Hz. A mélyalvási szakasz fontos szerepet tölt be a szervezet egészségmegőrzésében, az önregenerációs folyamatokban, stb. Rendre az alvási időszak első 4 órájában jelentkezik, ezért ezt nem lenne szabad megszakítani mesterséges beavatkozásokkal.
Gamma hullámot akkor mérhetünk, ha magas fokú tudatosság, eszmélés pillanata áll elő. Ilyen pl. az álmokon belül megvalósult tudatosság. Az University of Texas at Austin kutatóinak köszönhetően kiderült, hogy a gamma hullámok keletkezésének két típusa van: lassú és gyors gamma hullám. Gyors hullámok akkor keletkeznek, amikor az agy rögzíti a valós idejű eseményeket, információkat. A lassú gamma hullámoknál az agy előtervez és felidézi a múlt emlékeit. Feladatuk, szerepük, hasznuk kutatás alatt áll. Bővebb információ:
http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/az_elektromos_agyhullamok_es_az_ido_kepzete
A NREM 2-es szakaszban megfigyelhetünk alvási orsókat és K-komplexusokat. A K-komplexus külső ingerekre is keletkezhet, pl. hanghatásra, amikor az illető nevének kiejtése történik. Az alvási orsó alvás támogató sűrű alfa hullámú jelenség.
A REM szakasz régi elnevezése: paradox alvási jelenség. Kutatási eredmények alapján ennek két tulajdonságára figyeltek fel. Az egyik a fázisos, a másik a tónusos. A fázisoshoz tartozik a gyors szemmozgásos jelenség, aminek idején főként belső lélektani folyamatokat, eseményeket élünk meg és itt nehezebben ébredünk ki. A tónusosnál, amikor többnyire mozdulatlan a szem, a külső környezetre figyelünk intenzívebben, és könnyebb is a felébresztés. De mind a tónusos és fázisos állapot az ismert REM szakaszhoz tartozik, amire talán jobban illik a paradox elnevezés.
*Amikor tudatos álmaim vannak, olykor egyszerre érzékelem az álmot magát, annak minden tulajdonságával együtt és észlelem a külső környezetet is. Valószínű ennek a két tulajdonságnak köszönhető módon állhat ez elő.* (saját tapasztalat)
Az álmodói REM szakasz átlagban 90 percenként következik be. Mindenkire érvényes az, hogy álmodik, ám míg egyesek számára fontos az álom, mások számára nem. Sok múlik azon, hogy hogyan viszonyulunk az álmainkhoz. Aki kíváncsi a saját életének rejtett oldalára, arra, hogy mi történik vele az alvás ideje alatt, az kis rákészüléssel megtudhatja, hiszen az álmokra való emlékezés viszonylag hamar elérhető eredmény. Az ébredéshez közeledve a REM szakaszok hossza növekszik. Így az ébredéshez közeli álmainkra jó eséllyel emlékezhetünk. A REM időszak alatt a férfiaknak merevedése van, a nőknél fokozódik a nemi szervek vérkeringése. Ennek a ténynek nem feltétlenül van köze a szexuális töltésű álmokhoz.
Mint, ahogy említettem az alvásórák száma egyénenként, koronként és még sokféle októl, tényezőtől függően változhat. Például attól is függ, hogy napjában ki mennyi időt tölt meditációval. Átlagban viszont figyelni kell arra, hogy többet aludjunk négy óránál és lehetőség szerint kevesebbet kilenc-tíz óránál. Azok különösen veszélyeztetettek, akik négy óránál kevesebbet és kilenc-tíz vagy ettől több órát töltenek alvással. A nagy átlagot érintve törekedjünk a minőségi kb. hét és félórás alvásra!
Ajánlott oldal és könyv: