A szövegnél minden jog fenntartva!
Mielőtt a szövegem tanulmányozásához látnál, előtte lapozz a Magamról menüpont Végzettség címéhez és olvasd át a pirosan szedett szövegrészeket!
Arra gondoltam, hogy a közismert, általános technikai alapok helyett egy kicsit másképpen közelítem meg a témát. Elég sok alapgyakorlat található az interneten, így én ezeket már nem kívánom az oldalon megjeleníteni. Aki az általános alapokra kíváncsi, bőven talál magának anyagokat, ha nekiáll böngészni. A közismert alapok az álomban való tudatosság eléréséhez, a kezdő szinthez nagyon jók. Én ebben a szövegrészben és a foglalkozásokon más nézőpontból magyarázom el a technikai alapok működésének lényegét, és máshonnan adok ötletet, tippet.
Arról már említést tettem, hogy nekem spontán kezdődött a tudatos álom időszakom az 1992-es évtől kezdve. 15 éves múltam ekkor, és sikerült már az első tudatos álmomat alaposan megfigyelni és rögzíteni a rávezető és benne működő, feltűnő részleteket. Kitűnt, hogy ez sok mindenben eltér a korábbi, átlagos álmaimtól...
Az Álmodástan rendszerén belül elég gyakran veszünk alapul úgynevezett Őrzői tételeket, amelyeket én neveztem így el. Ezek rövid, tömör és lényegre törő javaslatok, amelyek támpontokkal segítik az eredményekre jutást. (Az Őrzőkről és tételeikről az Őrzők menüpontban olvashattok.)
Az egyik tételem: Ha van egy világ, aminek valósága érdekel, akkor annak a világnak/valóságnak szokásait, törvényeit, jellemzőit kell megismerni és alkalmazásba venni. Ha ez megtörténik, a világ a saját valóságába fogad, ahol tudatosan lehetsz Jelen. Tudjuk, egy neves összejövetelre sem engednek be akármilyen öltözettel és magatartással. Belépésed előtt alkalmazkodnod kell. Ha ezt a tételt lefordítjuk a tudatos álmodás óhajára, akkor napközben, az ébrenlét szintjén kell tudatos munkákat, felkészülést alkalmazni, amelyekkel igazoljuk, hogy mi nagyon szeretnénk az álmon belüli tudatos állapotot. Alkalmassá válni akkor fogunk, ha testben, érzésben és gondolatban egy Szándékot követünk. Hidd és tudd magadról, hogy rendelkezel azokkal a képességekkel, amelyeket álom során alkalmazol! Napközben ismerkedj ezekkel, érezd át, válj eggyé ezek lényegével, s mindezt Tudatos Jelenlét közben tedd!
Ha az álomban Tudatos Jelenlétet szeretnél, akkor tarts szem előtt néhány fontos dolgot:
Ismerd meg, mi az álom, miért és mi alapján működik, él, miért úgy rakódik üzenetté, ahogyan! Fogadd el, értsd meg, hogy álomszinten logikus az, ami az ébrenlét oldaláról nézve kusza, szürreális és logikátlan. Az álom kimondatlanul is arra kér, hogy fogadd el azt, hogy létezik másfajta logika, életforma, nézőpont, stb.
Tudd, hogy napközben, az ébrenlét szintjén azért lehet gyakorlatokkal ráhangolódni az álomban is alkalmazható tudatosságra, mert az ébrenlét síkja is egy bizonyos Álomsík típus. Ezen kívül pedig most is ott vagyunk az Álomoldalon, csak a nappalban hangsúlyos öt érzékünk és énünkre való fókuszunk elnyomja az álomoldal felfogását. A fizikai síkon is megtalálhatók, felismerhetők olyan törvények, amelyek az álomoldalon is megvannak. De míg az álomoldalon hipersebességgel változik, alakul át valami, addig a fizika törvényeit látva, ismerve az tapasztalható, hogy itt lényegesen lassabban, lomhábban történik átalakító változás. A fizikai szinten lineáris időt élünk meg, az álomban már ez kiegészül egy összenyílt idő tapasztalásával is (múlt, jelen, jövő összetalálkozhat). A sok eltérés ellenére én úgy tartom, hogy a fizikai ébrenlét síkja is egy Álomsík típus. Spirituális szempontból nézve, ami nem Állandó és Abszolút, az nem a végső Bázisunk, csupán átmeneti hely. Így amikor álmodunk és kiébredünk a fizikai ébrenlét síkjára, egyfajta álom az álomban esetével találkozunk. Hasonló ez, mint amikor valóban az ismert álom az álomban esetével van dolgunk. Itt is azt hisszük, hogy már kiébredtünk, de lesz még egy ébredésünk a fizikai testtudatba. Gondolom valami hasonló meglepetés ér bennünket akkor is, ha bekövetkezik a fizikai szintű eltávozásunk. Érdekesség, hogy amikor lefekszünk és elalszunk, akkor fokozatosan hagyjuk el a fizikai szinttel kapcsolatos összes dolgot, így a fizikai világ egy rövid időre „megszűnik” számunkra. Érdektelenné válunk rá. Aztán, amikor az álomból ébredünk a fizikai síkra, akkor az 'álomvilágunk omlik' szét, vagyis most pedig eziránt kezdünk érdektelenné válni. Majd kezdődik elölről az egész. Hol innen, hol pedig onnan merítünk dolgokat, de egyfajta vándoréletet élve meg. Ez is ciklikus folyamat. Na, de hagyjuk most a filozofálást és azért, hogy ne zavarjam össze a téma menetét, állapodjunk meg abban, hogy a bázis pont a fizikai ébrenlét síkja és itt előkészületeket alkalmazunk azért, hogy megismerkedve az álomjellemzőkkel, felismerjük azokat, felismerjük magunkat az álomsík élete, jellemzői között. A cél, hogy a begyakorolt, felismert álomjellemzők, tulajdonságok mindig egy-egy Érzés mintához kapcsoltak legyenek. Ugyanis amikor álmodunk az érzés bekapcsolása is segít minket abban, hogy rájöjjünk arra: igen, egy álomban vagyunk. Az érzés segít az emlékezésben. Gondolj csak vissza arra, hogy mennyivel könnyebb visszaemlékezned arra, aki valaha megbántott vagy akibe szerelmes voltál. Mindkét esetben az érzés intenzív volta van a segítségedre. Ha viszont olyan valakire kellene visszaemlékezned, aki semleges volt a számodra, akkor nehéz lesz az időnyomon a visszaidézése. Az előkészületek, Igazak, Érzéssel Átéltek legyenek, ne játszd el a gyakorlást, a tudatalattit nem csaphatod be! Az álomból az tükröződik vissza, amilyen vagy, ahol tartasz. Ezért az álom egy jó tanító, akár a test. Megmutatják, hogy mi van. Ha jó az Érzésalapú előkészületed, akkor jó esélyt adsz arra, hogy az álomban az Érzés minősége segítségedre legyen. Engem nem mindig a fura dolgok, események átélésénél kimondott „ébren vagyok vagy álmodom” segített az álmon belüli tudatossá válásban. Előfordult, hogy spontánnak tűnő ébredésem lett az álmon belül, de visszagondolva rájöttem, hogy egy élénk Érzés vált a segítőmmé. Ezért én hangsúlyos tételemnek tartom az Érzés mintához kötött gyakorlást, a technikához kapcsolt Érzésszín alkalmazását.
Az ébrenlét szintjén sok dolgot megtanulunk, de egyet mindenképpen, mégpedig különbséget tenni. Poláris, duális világban élünk, ahol a fehér a feketéhez képest létezik, a világos pedig a sötéthez képest. Egész napunk a különbségtétel bűvkörében zajlik. Megszoktuk és ezt a képességet általánosan használjuk. Az ébrenlétnél tudni kell ügyesen elsajátítani a különbségtételt! Nem szokványos formában, hanem célzottan. Ez azt jelenti, hogy el tudod választani napközben azt, ami gyakorlati szempontból „haszontalan” attól, ami a sikerre vezető úton hasznos. A különbségtétel hiteles és tudatos használata miatt működhetnek a valóságtesztek, amelyek eredménye a tudatosság lesz álmon belül.
Ha az ébrenlét szintjén alkalmazod a Jelenlét és Tudatos összpontosítás gyakorlatait, akkor ezek átíródnak az általánosan álomsíknak nevezett oldalra is. Az ember napközben állandóan programokat, utasításokat szolgál ki, ám egyiknél sincs igazán jelen. Majdnem mindig két-három lépéssel előre gondolkodunk, s érzésben nem ott vagyunk, ahol tartunk, hanem valahol a jövőben vagy a múltban. Vagyis nem vagyunk „hiteles Tulajdonosai”, Urai a Jelennek. Nem vagyunk Érzői a Jelennek, nem vagyunk Egyek a Jelennel. Rosszul működtetett figyelem alapján élünk, s ez szokássá és általánossá vált, ami átíródik és megjelenik az álomoldalon is. Ott is kiszolgálói vagyunk a tudatalatti tartalmaknak, s nem jövünk rá a legfurcsább esetnél sem arra, hogy na ez már nem lehet igaz. Uralkodik a szokás, az engedelmesség. Napközben változtass ezen! Állítsd meg többször egy napon belül a pörgő eseményeket! Állítsd le a rohanást, a forgatagot és hozd magad a Jelenbe! Ezt követően magadban Átérzéssel jelentsd ki, hogy: Jelen vagyok és Ura a döntésemnek! Különbséget tettem és Szabadon döntve cselekszek.
Amit az álom szeret, szeresd Te is és rögzítsd, hogy most mi történik, mit teszel! Alkalmazd és legyél Jelen eközben! Az álomsík jellemzőinek, tulajdonságainak ismerete fontos tételeit képezik az Álmodástannak. Ha ismered ezeket, segítségedre lesznek, hogy Felismerésre juss.
Mivel a tudatalattiban egy állandó jelen van, napközben gyakorold a Jelenbe kerülést és máris alkalmazásba vetted az első Őrzői Tételt. Vagyis napközben, ébrenléted során tudatosan használod azt, ami az álomoldal sajátsága.
Összességében elmondható, hogy a Figyelemnek két természetével van dolgunk. Az egyik főként az ébrenlétünk világi dolgainak intézésekor aktív, a másik pedig alvás közben álmodásnál, vagy ha meditálunk, ha relaxálunk, ha valamilyen művészi, kreatív foglalkozást művelünk, stb. A Figyelemnek mindkét természetére szükségünk van, így kerek és egész az életünk.
A tudatos álmodást elősegítő technikai alapok 3 fő csoportba sorolhatók az Álmodástan rendszerén belül:
Az alvástól távoli időpontban végzett gyakorlatokra (ébrenlétnél).
A módosult tudatállapothoz közeli időben végzett gyakorlatokra (alvás előtt/közvetlen után, mikroébredéseknél, relaxálás, meditáció közben).
A módosult tudatállapoton belül, így az álmodáson belül végrehajtott hangolódásokra, gyakorlatokra.
Mindhárom csoportnál lényeges, hogy két Fő tényező alkalmazva legyen: az egyik a Tudatosság alkalmazása, a másik a Jelen és Tudatosság Átérzése. Amikor tudatos álmunk van, akkor a Jelen Érzése és a Tudatosság együttese Önmagunkra ébreszt. Ezért az Álmodástan rendszerét követve, az említett három fő csoportban ezek élénken tartására törekszünk.
Megjegyzés: A saját technikai alapokat tartalmazó útmutatókkal előadásokon, tanfolyamokon, tábori foglalkozások keretein belül és jegyzetben írott formában találkozhattok. (A jegyzet készülőben van).
Néhány nagyon egyszerű technikám:
Ezekben látni fogod, mit értek azalatt, hogy az ébrenlétnél tudatosan használjuk az álomsajátságokat. A hozzáállásodon nagyon sok múlik. Ha jó átérzéssel végzed, akkor sikert hozhat, ha a kétkedés és a kifogás van jelen, akkor az is megvalósítja a maga eredményét. Akkor gyakorold hát, ha nyitott vagy rá!
Napközben figyelj fel arra, amikor közlési túlzásokkal, szimbolikus megfogalmazásokkal találkozol, vagy Te alkalmazol ilyeneket! Az álom tele van túlzással, szimbolikussággal, metaforával. Pl. egy anya azt mondja a gyerekének, hogy: „hol vagy, tücsök?” Tudjuk, hogy a gyerek nem tücsök, tehát meg kell álljunk egy pillanatra szemlélődni. Ha ezeknél a közlési eseteknél megállítod magad, Átérzed a Jelent, azt, hogy Te állítottad meg a sodródást és közben Tudatos vagy, akkor ezt meg fogod tenni az álomnál is, mert ott is érzékelni fogod a túlzásokat, a helyettesítéseket.
Egy éjszakai alvás időszaka alatt több REM szakasz születik és ezeknél álmokat tapasztalunk. A feladat az, hogy jegyezd meg lehetőség szerint az első vagy második REM-ben tapasztalt álom egy hangsúlyos tárgyát, szimbólumát és aludj vissza azzal a szándékkal, hogy a következő REM-ben ez a tárgy vagy szimbólum ismét megjelenik és felismered. Ezt lehet több álmon keresztül vezetni akár úgy, hogy állandó szimbólummal, tárggyal dolgozunk vagy mindig az épp aktuális REM-ben tapasztalt tárgyat/szimbólumot visszük át a következőbe. Ezt úgy hívom: az álmok összefűzése.
A következő technika egy társasjáték: A lényege, hogy napközben többször lépsz oda a társadhoz és megkéred, hogy mondjon Neked 3-5 olyan szót, aminek jelentése nincs ott a közvetlen környezetedben. Amikor egymás után, lassan elmondja a szemedbe nézve a tartalmi összefüggéssel nem rendelkező, külön értelmű szavakat, akkor alaposan figyeld meg, hogy változik-e valami a környezetben. Ha a szavak hatására változik és intenzíven, akkor jó eséllyel álomban vagy, ha nem történik semmi, akkor pedig ébren. Álomban a szavak, a kijelentések hatására szinte azonnal átváltozik a tér. Azért, mert a szavakhoz kapcsolódó tartalmi és jelentésbeli értéknek személyedhez kötődő érzéstörténelme is van. Ez az, ami átformálja az álomteret. A Te világodban a Te érzésed a teremtő. Ha nem történik semmilyen konkrét változás a hallott szavak érzéssel átélt hatására, akkor vélhetően ébren vagy.