A szövegnél minden jog fenntartva!

 

 

Mielőtt a szövegem tanulmányozásához látnál, előtte lapozz a Magamról menüpont Végzettség címéhez és olvasd át a pirosan szedett szövegrészeket!

 

     Az előző részekben említésre került, hogy a tudatos álmodás tovább fejlesztett változata egyfajta testfüggetlen tapasztaláshoz is vezethet. S nyilván, ettől a pillanattól kezdve már nem tudatos álmodásként nevezendő. Az eddigi tapasztalataim szerint azt állíthatom, hogy életerős állapotban, Józan felfogással és vezetés mellett elérhető egy olyan tapasztalatcsomag, ami a teljesség igényével vélhetően majd akkor köszön ránk, amikor elérkezik fizikai életünk vége. Ettől függetlenül, előzetesen, tudatosan is kapcsolatba léphetünk olyan tapasztalat egységekkel, amelyek jellemzően a túli világ egyes sajátságait mutatják meg nekünk.

 

      De miért jó még a 'vég' előtt, akár részben is ezzel a tapasztalati csomaggal találkozni?

 

     Nos, egyáltalán nem mindegy, hogy az életről mit tartunk, hogyan fogjuk fel és milyen értékeket adunk át az eljövendő generációnak. Alapozhatunk egy életminőséget a túlzott félelemre, mellőzve a Szeretet igazán magas fokait vagy választhatjuk azt is, hogy megismerjük azt, ami a rettegésünk csúcsa. Azt tapasztaljuk, hogy el kell engedni szeretteinket, s ez borzalmas lelki kínnal jár együtt, örök emléket hagyva bennünk. Mindig felmerül, hogy bárcsak tudnánk arról mi történik a szeretteinkkel! Olyan jó lenne hírt kapni felőlük.

 

     Én azt tartom helyes döntésnek, ha a Tudomány, a Vallás és a Spirituális felfogás társulnak és együttes erővel találnak kielégítő magyarázatokat, válaszokat. (Remélem egyszer lesz egy ilyen összefogás ezen területek között). Itt fontosnak tartom a Józan és nem belemagyarázott információk születését, az egyéni tapasztalás lehetősége pedig rendkívül fontos. Máskülönben ismét el kell fogadni egy olyan felfogást, támpontot, amit mások tapasztalatára alapozottan fogalmaztak meg. Az álmokból való Ébredés egy olyan Út, ami lassan, de egyre biztosabban világosítja meg előtted azt, hogy mit tartottál eddig magadról, mikre alapozottan történt ez és mi várható, ha kitartással hántod le magadról az illúziók fogva tartó bilincseit.

       Jól látszik, a halálfélelem - érthető módon - komoly hatást gyakorol az életünkre, s egyfajta küszöbállapotként tart zárt rendszeren belül minket. A túlvilágot eddig még senki sem kerülte el, valószínű azért, mert nem ez a cél. Persze az ember képességet szerez az élethossz megnövelésére, ám jó lenne Érett elmeállapottal tenné ezt, ha kinőné kollektív Árnyékának szomjas kényszerét. Ugyanis, ha ismétlődik valami, akkor az hasonló eredményt biztosít. Látható, a halál valami konkrétat ajánl fel az életnek: a váltás lehetőségét. A „túli világról” szerzett információk pedig segítik az embert abban, hogy ne a félelem hangsúlya és nyomora fessen hangulatokat az élet felszínén. De, mint mondtam, nagyon fontos a Valódi tapasztalatszerzés, mert mindenből válhat illúzió és ez megvezet bennünket. Bánjunk tehát kellő óvatossággal e témát illetően is!

      Én úgy tudom megérteni, felfogni a halál menetét, hogy a tudatminőség, ami a testet egyben és összetartja, folyamatosan leválasztódik és felkészül a tartós átkapcsolásra. Oda, abba az állapotba, ami túlmutat a fizikai test közvetlen határán és működésén, amivel ismerkedtünk tudatos álmodások alkalmával. Elvonódik a fizikai sík teréből és összpontosul a finomanyagi valóságban. Abban, ahová kicsi betérőket teszünk tudatosan vagy épp tudatosság nélkül álmodásaink alkalmával. Persze ez nem jelenti azt, hogy csak akkor térünk be oda, amikor alszunk és álmodunk vagy meghalunk. Véleményem szerint a tudatunk egy része most is jelen van a „Túli síkokon”. Így, amikor álmodunk, meditálunk vagy intuíciónk van, stb. akkor tudatosul bennünk, érkezik hozzánk hír arról, hogy van az a Másik Valóság is. A nappali életvitelünkkel egyszerre, vele párhuzamosan működik az áloméletünk is. Ám a nappalnál működő 5 érzék és a hozzá kapcsolódó elmeműködés elnyomja, háttérbe tolja, így csak gondolat és érzésfoszlányok formájában értesülünk arról, hogy van még valami a háttérben. Álmodásnál a magunkkal való kommunikációt maga az álom jelenti, annak képi, történeti, tapasztalati formája, ennek napközben működő, felfogható volta a kósza gondolat és érzések változó színe, vagyis egy csökevény.

      Úgy érzem, az egyik legnagyobb meglepetést a halál tartogatja az ember számára. Egy igazi meglepődést, ami várhatóan az lesz, hogy a halál pillanatában azt éljük meg, hogy nem haltunk meg. A konkrétabban vett önmagunk túléli a változást, az állapotváltozást. Ami Abszolút Természetű, az nem lehet az enyészet része. Ám, hogy Ki vagy Mi ez az Abszolút Természetű Tudatállapot, ami nem függ a kettős természetű törvényektől, aminek sosincs szüksége szunnyadásra, majd kiderül. Egy biztos: ami Teljes, nem lehet örökké részleges.      

 

Megjegyzés:

 

-  Soha ne legyél felelőtlen és ne gondold azt, hogy bármi megtehető, mert úgy sem halunk meg igazán! Óriási tévedés, mert a ható Törvények elől nem lehet elbújni. Mivel a kiváltó ok (s ez lehet egy megváltatlan ok is) mindig velünk van, így a hajlam, a teremtő erő, az indíték oda helyez minket, ahol tartunk. Az ember nem bújhat el önmaga elől. Egy Tükörvalóságban ez nem tehető meg.

 -  Tettem egy kijelentést: a fizikai sík is egy lassan átalakuló Álomsík. Ezt vizsgálódási és viszonyulási alapötletként teszem és nem azért, hogy zavar keletkezzen bárki elméjében. Bázisként a fizikai ébrenlétet tartsd meg, s ha egyszer Ébredésed eléri a kettősség nélküli fokot, akkor már nem fog összezavarni semmi.

 -  A tudatos álmodás elfogadtatja velünk, baráttá teszi azt, ami korábban ellenségnek tűnt. Segít megismerni az Árnyéktermészetünket és ezekből kinyerni a lényeget. Az Álmodástan és maga a tudatos álmodás egy lehetőség arra, hogy megismerkedjünk az ismeretlennek és szokatlannak tűnő világgal, valósággal, képességeink rejtett és nem használt voltával. Mivel az ember a Szokatlan Valóságokban is jelen van, így a tudatos álmodás tudatos hozzáférést biztosít ezen információk, tartalmak egy részéhez.

 -   A halálról azt tartottuk, hogy elválaszt minket egymástól. A jövőben, várhatóan ez is megfordul, s azt látjuk majd a halálban, hogy Másképpen hoz minket össze. A halál tekinthető úgy is, hogy a különválás tudatától választ el minket, s ha Érett, Tudatos az ember, akkor megajándékoz az Egységgel, azzal a Szellemi Ébredéssel, ami túlmutat a polaritáson.

 -   A tudatos álmodásból elő fog állni egy komolyabb szint: a Tudatos Álmodás, majd az Álmokon Túli Valóság Felfogása, Felismerése. Ennek a folyamatnak része lesz az, hogy testfüggetlen tapasztalatokra tesz szert a gyakorló. Érzékelési, felfogási tartománya a testen kívülre is áttevődik és ez testen kívüli élményekben részesíti. De ez nem jelenti azt, hogy 100 százalékkal elhagyta a testet. Mint mondtam: Nem a testnek van Lelke, hanem a Léleknek van teste is. Itt az 'is' a lényeg, ami arra utal, hogy testen belül és a test határait meghaladó formában is jelen vagyunk, most is. Ami miatt ezt nem érzékeljük az ébrenlétnél az az, hogy csak a nappali létre vagyunk ösztönözve; itt pedig egyetlen azonosulási lehetőségünk, kapaszkodónk a fizikai test.

 

      Soha ne legyél felelőtlen, meggondolatlan, könnyelmű és vakmerő! Törekedj Józan és megfontolt Spirituális életformát élni, s akkor nem ránt el váratlan szélsőségbe egyetlen terület sem. A kulcs a mértékben van! Ha mértékkel gyakorolsz, nem érhet káros meglepetés. Ha valami nem az utad, akkor pedig ne erőltesd!

     Azért, mert a túlvilági létforma egyre nagyobb bizonyságot nyer, nem lehetsz felelőtlen, könnyelmű és meggondolatlan. A testi lét kitüntetett állapot, lehetőség egy olyan cselekvési formára, ami csak ilyen körülmények között tehető meg. Becsüld és tiszteld a Lélek testi szintre költözött voltát! Ha valaki meghal nem jelenti azt, hogy mentesül a feladataitól! A feladatok oka nálunk van, ez pedig mindig létrehívja a maga terét. Az élet lehetőség és csoda, ne szúrd el! Ha Tudatos vagy, akkor Tiszteled az életet, nem törekszel annak kikerülésére. Óvd, tiszteld és szeresd a testi léted is, mint ahogy másokét is. Nem azért kaptál feladatokat, hogy elkerüld ezeket, hanem mert részese vagy a Teremtésnek.