A szövegnél minden jog fenntartva! 

 

Mielőtt a szövegem tanulmányozásához látnál, előtte lapozz a Magamról menüpont Végzettség címéhez és olvasd át a pirosan szedett szövegrészeket! 

 

Mi az a Tudatos Álmodás?

 

     A tudatos álmodásról nagyon sok mindent el lehet mondani. Az átlagos álmoktól az különbözteti meg, hogy az álmon belül, az álom folyamával egy időben a tudat ismert, alkotó, szabadon tervező, beavatkozó része is jelen van, az ember pedig nem ébred ki ebből az állapotból, hanem tudatosságát megőrizve cselekvő marad. A tudatos álmokban az ébrenléti életformához hasonlóan mindenen alakíthatunk, szabadon formálhatjuk az elénk tárult teret és abban mindent. Az alvásba merült ember az álmodási szakaszba érkezve belép az ismert ébrenléti életünkkel párhuzamos világba/valóságba, s megélheti ezt is tudatosan. A tudatos álmokat nevezhetjük a Természet vagy Isten nekünk adott Ajándékának. Ha a tudatosságnak van evolúciója, akkor az ember fejlődésének következő fokához érkezett. Egyre gyakrabban léphet be tudatosan az álmok világába, ahol egy másik nézőpontból szintén magára ismerhet.

 

     Az álomvalóság megtévesztő lehet, mert e megfogalmazással átlagos és értéktelen szintre degradáltuk azt, ami az életünket befolyásolja és kiegészíti. Úgy tartjuk, hogy az ébrenléti élet a fontos, mindaz, ami álmodásunk során történik velünk az kusza, zavaros, így foglalkozni sem kell vele. De gondoljunk csak bele! Azt mondjuk, hogy az ébrenléti életünk a bázis valóság. Ha ezt a bázis valóságot valami befolyásolja (álmok és azok tartalma), akkor annak is valóság értékűnek kell lennie. Tehát valóság befolyásol valóságot, valóság hat valóságra. Nem lenne célszerű megismerni ezt a párhuzamos valóságot is? De! Ha nem tesszük, kidobunk az „ablakon” 20-25 évnyi alvás + álmodási időt. Ugyanis átlagban egy életöltő alatt ennyit töltünk alvással és álmodással együttesen. Ha megismerjük álmodói életünket, akkor olyan életet élhetünk, ami minden tekintetben Teljesebb. Mivel a Tudatosság Természete mindenre kihat, így mondhatom, hogy életünk Egészére gyakorolhat hatást a tudatos álmodás. Ez egy különleges dolog, hiszen általában áldozatai, kiszolgáltatottjai vagyunk a tudatalatti tartalmaknak, így, ha ezeken nem változtatunk, napközben is átéljük olykor erősen befolyásoló hatásukat. Van, hogy rémálomból ébredünk félelemmel telve, rettegve, csalódva, olykor tehetetlenül utáljuk, hogy kínoz bennünket elménk egyik dominánssá lett nézőpontja. Tegyünk azért, hogy ez ne így legyen! Váltsuk meg magunkat azért, hogy ne vetítsük ki a környezetünkre az elménk nyomorát, a bennünk megváltás nélkül bolyongó sötét Árnyékainkat. Ne hagyjuk el magunkat! Ébredjünk!

    Az ébrenlét világa nem tud mindenre választ adni, olykor az alvás-álmodás módosult tudatállapotába kell kerülnünk, hogy megtaláljuk azt, amit keresünk. A tudatos álom továbbfejlesztése rendkívül jó Ébredésfokozó. A lényeg, hogy ne rekedj meg egy alapszinten! Nem az a cél, hogy a tudatos álom még nagyobb egoistává tegye az embert azzal, hogy kielégíti azokat a vágyakat, amiket nem tud megélni az ébrenléte során. A későbbiekben nem az lesz a cél, hogy a kettősségtermészet (különválasztottság) az álomoldalról is alátámasztott legyen. Kiváló teljesítmény álmon belül tudatosságra szert tenni, kiváló dolog átalakítani a teret, legyőzni mindenkit, sikeresnek lenni mindenben, megélni, amit csak lehet, de ne feledd, van tovább is! A tudatos álmodó is megrekedhet a varázslat fokán vagy annál, hogy jobb az álomban létezni, mint az ébrenlét valóságában. A tudatos álmodás nem azt a célt szolgálja, hogy elmenekülj az ismert valóság elől! Nem egy virtuális hely az álomsík, nem egy újabb bújóhely, ahol kevésbé sérülsz! Az Ébredést, a Felismerést célzó hely az álomsík, ahonnan rengeteg információ birtokába juthatsz. Az, hogy valaki tudatos lett az álmában egy nagyszerű eredmény, de ez az első lépése a komolyabb teljesítményeknek. Míg átlagos tudatos álmodásnál az ember kettősségtermészete a szinten tartott (álomalany és álomkörnyezet különérzékelt és elválasztottak egymástól), addig a komolyabb Tudatos Álmoknál ez a kettősség már nem ennyire differenciált és definiált.

 

Megkülönböztethetünk:

 

- Átlagos, nem tudatos, személyes álmokat. Ezeket álomfajtákba kategorizáljuk.

- Részben tudatos, személyes álmokat.

- Kis tudatos, személyes álmokat.

- Tudatos Álmokat, a személy szintjét meghaladó, kollektív tapasztalatokat.

- Testfüggetlen tapasztalatokat.

- Álmokon Túli Valóságnak felfogását, megismerését.

 

Míg az ébrenlétnél a Figyelem Természetének közismert oldalát alkalmazzuk, ismerjük és fogadjuk el, addig módosult tudatállapotoknál (amilyen az alvás-álmodás) a Figyelem Természetének Második oldalával is találkozunk. Az életben mindkettőre szükségünk van. E kettőnek Tudatos alkalmazása, ötvözete Egészebbé tesz minket. Így a meglátásom és jelenlegi tapasztalásom az, hogy a Tudatosság felnőttkorát akkor éri el az ember, ha Tudatos belátása lesz oda is, ahol eddig sötétben és homályban tapogatózott. A tudatos álmodás egy életforma, a Tudatos Álmodás pedig az Élet Művészete, Isten Dicsőítésének egyik formája. Miért? Mert a Bibliában több helyen is írva van, hogy Isten az álmodói csatornán keresztül üzen. Ha Ő ezt választotta Üzenő csatornaként, akkor azt nem vehetjük félvállról.

 

Szent Biblia: Jób Könyve 33/14-15-16-ban ez áll:

 

„14. Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!

15. Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;

16. Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.”

 

     Ebben a kijelentésben tökéletesen látszik a Figyelem Első és Második oldala. Az idézet elején lévő szövegrész értelmezése alapján azért nem halljuk az Isteni közlést, mert el vagyunk foglalva emberi dolgainkkal, az ébrenlét apró-cseprő ügyeivel. Ám, amikor alszunk és álmodunk, akkor letesszük a napi feladatok jó részét és eljuthat hozzánk olyan üzenet is, ami rendkívül fontos. Az Álmodói csatorna üzeneteinek felfogásához, az éjszakába világosságot vinni nem lámpával kell, hanem a Tudatosságot kell feléleszteni és világosabb lehet ott, ahol most sötétet tapasztalunk.

Feltehetnénk a kérdést: Ha ez így van, akkor miért megy olyan nehezen az emberek nagy részének a tudatos álmodás? Azért, mert a születéstől fogva csak és kizárólag az ébrenléti életvitelre vagyunk ösztönözve, csak az ébrenlét számít hiteles, hasznos élettérnek. Sajnos, ami álomban a 'tudat mélyén', a tudattalanban történik velünk, az „alig érdekel valakit”. Így nem is lehet csodálkozni azon, hogy ha sok évtizedre elszokunk valamitől, arra visszaállni sem mindig egyszerű. Ismerkedni kell, gyakorolni, jó technikákat választani és kialakul a vágyott tapasztalat és életforma. Nem mindig az a legjobb, ha minden este tudatosak vagyunk az álomban, és a személyes kisszobánkban kalandokat élünk meg. A személyes kisszoba alatt nem a házunk alvó szobájára gondolok, hanem a tudatunkat befolyásoló, fogva tartó elmeműködésekre (erős nappali egótevékenység álomba vetülése). Lehetnek ritkábban is tudatosulások, csak legyenek minőségiek, megváltó erejűek. Az ember Valódi Spirituális Ébredése akkor következik be, ha kitartó munkáját folytatja és erőnek erejével viseli el a Változást. Csak elméletben könnyű egocentrikusságunk falainak meghaladása. Nagyon nehéz elismerni a korlátainkat és fejet hajtani a Megújhodás pillanata előtt. Ám, ha valamit kinőni akarunk, akkor egyszer ezen a határon is át kell kelnünk. Természetesen nem tenne jót, ha idő előtt rohanva tenné le mindenki az egóját. Ez káros lenne, mert összeomláshoz, bázisvesztéshez vezetne. Jó szolgálóvá kell tenni az egót. Sok spiritualitással foglalkozó egyén azért omlik össze, sokall be, mert rohan és nem erősödik bele egy-egy tapasztalatba. S igen, igaza van a pszichológusoknak, hogy óvatosan kell a spirituális, ezoterikus képzésekhez állni. Törékenyek vagyunk, így nem éri meg a rohanás, az azonnali tapasztalás sürgetése. Egy ház Jó Alapokra épül. Gyakorolj és időben leszel Alkalmas.

 

Nem számít tudatos álmodásnak a következő:

 

• Amikor átlagos álomból kiébredünk és emlékezünk rá.

• Azt álmodtuk, hogy tudatosak voltunk az álomban.

• Részben alakítjuk az álmot, kijelentünk dolgokat, de ez inkább szokásalapú, mint tudatos alkotás.

• Álom az álomban beszélünk arról, hogy tudatosak voltunk. Ez esetben lehetnek rész tudatosságok, de ha nem vesszük át az irányítást, akkor ez is egy ismerkedés még.

• Tudatos fantáziálás elalvás előtt vagy közvetlen ébredés után.

• Relaxáció, ami víziókkal jár együtt, esetleg kusza hallucinációkkal, elmejátékokkal.

 

A részben tudatos álmodás néhány ismérve:

 

• Az álom történésein belül egyes tevékenységeknek valódi urai vagyunk, míg másoknak nem. Pl. a nagy ugrás lehetőségét elhisszük/alkalmazzuk, ám a repülést már nem.

• Van, amit el tudunk képzelni, megvalósítani, de vannak olyanok, amiket nem. Pl. eszünkbe jut, hogy vannak tőlünk tehetségesebbek, így saját magunkat fogjuk vissza.

• A rész tudatosság megjelenhet álom az álomban. Elmeséljük egy álomban, hogy végre sikerült tudatossá válnunk az álomban, de ez még mindig egy másik álomsíknak szól. Ezeket én úgy hívom: szimulátor helyzet, ismerkedés, felkészülés a tényleges tudatosságra.

• Egy teljes tudatosság is átalakulhat részben tudatossá, ha valami tudatalatti tartalom nagyobb befolyást gyakorol ránk (megijeszt, megtéveszt a nagysága, ereje, stb.) De akkor is megtörténhet ez, ha energiátlanok vagyunk.

• A részben tudatos álomnál nem feltétlenül tudjuk megszakítani az álom folyamatát, nem biztos, hogy ki tudjuk ébreszteni magunkat az álomból. Átkerülhetünk egy álom az álom állapotba vagy szimpla álomba zuhanunk elvesztve a tudatosság apró erejét is.

• A részben tudatos álomnál nem tudjuk kiszabadítani magunkat egy tudatalatti tartalom fogságából. Ehhez az önfelszabadító munkához teljes tudatosságra van szükség. Persze van a tudatalattinak öngyógyító eljárása is, de én most arról beszélek, amire az ember maga képes lehet. Ha a domináns erő kevés, nem képes felülírni egy korábban beágyazódott, beíródott programot, tartalmat.

• A részben tudatos álmok esetén az álomalakok, a környezet nem feltétlenül engedelmeskedik. Ha valaki teljes tudatossággal van jelen, de a környezetet vagy az alakokat felszólítva azok nem változnak át vagy nem engedelmeskednek, az illető beleegyezhet ebbe, ám így visszaállt részben tudatos álmodóvá. Az, hogy nem változik át valami egy teszt is lehet. Felmérés alatt állsz, hogy hol tartasz. Nem vagy köteles elfogadni a szótlanságot és tétlenséget!

• Szellemi képzés nélkül az ember megreked a kis, de teljes tudatosság szintjén. Ez ugyan elég jó szint, de én ezt is a részben tudatos kategóriába sorolom, mert az illetőnek a további Tudatosság szintekhez nincs hozzáférése. Vagy azért, mert képtelen rá vagy azért, mert ismeret híján van. Megrekedt az ént kielégítő szinteken.

 

 

A tudatos álmodás néhány ismérve:

 

Először is tudni kell azt, hogy a gyakorló nem megteremti a tudatos álmot, hanem alkalmassá teszi magát arra, hogy átélje ezt az állapotot. Akár spontán, akár tanult módon éri el valaki a tudatos álmodást, az arra az időre kiérdemelt állapotnak számít. Persze az, hogy a tudatossággal milyen szinteket érint a gyakorló, az már más kérdés. De lássuk most a tudatos álmodás néhány jellemzőjét:

 

• Amikor az álmodói REM szakasz idején a gyakorló eléri a teljes beavatkozás erejét és jogát. Összetéveszthetetlenül tudja, hogy egy álomban van, s itt teremtési műveleteket láthat el „varázsló” módjára. A szándék alkotó ereje mindent átalakít, ezek tapasztalása világos az álmodó számára. Tudomása ezekről olyan erős, mintha csak az ébrenlét síkján cselekedne.

• Bármikor képes megszakítani az álom folytonosságát. Akár úgy, hogy kiébreszti magát és felkel, vagy új helyszínt és cselekményt hív létre, amit folytatólagosan átél.

• Az álmodó érzésben, gondolatban és tettben is ura a helyzetnek. Nem fér kétség ahhoz, hogy ő ott van, jelen van és azt teszi, amit akar és ahogyan akarja.

• A gyakorló álmodása közben tökéletesen emlékszik arra, hogy aznap mit csinált az ébrenlét szintjén, ki ő, milyen szerepet tölt be a nap során, sőt, akár azt is felfoghatja milyen pózban fekszik az ágyában. Egyes esetekben ennek érzékelése részben tudatos álmodásnál is előfordulhat.

• Nem fogja vissza semmilyen aggály, ami részben tenné csak tudatossá. Nem illetődik meg a komolyabb tudatalatti tartalmak ellenállása miatt. Képességét, tehetségét maximálisan alkalmazza.

• Az ember pozitív, feltöltött hangulatban kel fel a tudatos álmából. Boldogan, jókedvűen, minden részletre emlékezve.

• Tudatos álmodásnál olyan tetteket is képesek vagyunk végrehajtani, amiket az ébrenlét szintjén ismert testünk anatómiája nem támogat.

• A tudatos álomban szerzett tapasztalatok segítik a következő tudatos álom elérését.

• Tudatos álom során, tapasztalva az összenyílt időt (múlt-jelen-jövő) képesek vagyunk összefüggéseket más nézőpontból meglátni és a tanulságokat levonni.

• Tudatos álom alkalmával olykor, egyes esetekben előre láthat, tapasztalhat olyat az ember, ami bekövetkezhet a hétköznapi életében. Kontroll, ellenőrzés kötelező!

 

 

    Amennyiben az ember elveszíti a nagy Tudatosságát az Álomcsatornán belül, akkor a következők történhetnek:

 

• Átlagos, közismert, kis tudatos álma lesz, ami azt jelenti, hogy a személyes „kisszobáján belül” munkálkodik.

• Részben tudatos lesz, amit jó eséllyel el fog veszíteni.

• Átkerül egy teljesen átlagos álomba, ahol bizonytalanul, kiszolgáltatottként lesz annak részese.

• A tudatos álom véget érhet úgy is, hogy az illető az ágyban fekvő testtudatába ébred. Gyakori jelenség ez.
  

• Előfordulhat, hogy az ember álomsávokba kerül. Több álomréteget is átölelhet az utazása. Egyszerűen álom az álomban szituációt tapasztal, s hiába mondja egyik álomsávból kiébredve egy másikban, hogy mi történt vele, az még mindig egy álom lesz. (Az álom az álom esetével részletesen külön jegyzetben foglalkozom.)

• Egyes esetekben megtörténik az, hogy álom az álomban esete áll fenn, de az egyik rétegben tudatosan vagyunk jelen.

 

    'Személyes kisszobán' belüli tudatos álom: A tudatos álomnak az a közismert formája, ami a személyes igényeinket élteti, bővíti és elégíti ki az énhez szorosan kapcsolódó, határokkal rendelkező álomban, ami tudatossá lett. Ez a tevékenységi forma azért tekinthető személyes kisszobán belüli munkának, mert nem haladja meg a személy kettősségtermészetét (jó-rossz, férfi-nő, világos-sötét felfogását, stb.). A tudatnak abban a tartományában dolgozunk, ahol a személyes tapasztalatok, igények, emlékek anyagaival találkozunk és azonosulunk. Mindenkinek vannak egyéni nézetei, tulajdonságcsoportjai, s ez rendben is van. Ám a Tudatosság fokozható, ha nem rekedünk meg az önösség szintjénél. Korábban én magam is azt hittem, hogy elértem a tudatos álmodásban minden lehetséges dolgot, mert kipróbáltam a repüléstől, a falon átkeléstől mindent. De rájöttem, hogy ez kevés. Nem tett boldoggá, inkább hiányérzetem támadt. Úgy éreztem sokkal többről kell szóljon ez a Csatorna. Lényege nem lehet csupán annyi, hogy tükrözi a nappali énünk világát és amit a fizikai síkon nem tudunk kielégíteni, azt megtehetjük az álomban. Ha ez így lenne, akkor azt állapíthatnánk meg, hogy rendkívül visszafogott lehetőségekről szól az Álomcsatorna, de ez nincsen így. A kisszobai tudatosság valami nagyobbnak kell felkészítője legyen. Meg kell haladni a kettősség természetet ahhoz, hogy magunkról újabb képet alkothassunk.

 

      Nagy Tudatos Álom: Az Álomcsatorna méltóságteljes használata. A kis tudatos álmok felkészítenek minket a nagyobb és minőségi eredmények tapasztalatára. Amikor a Gyakorlóban Tiszta és Nemes Szándék születik, akkor a kis tudatos álmait meghaladhatja. A Kitartó, Ügyön Nyugvó ember el fogja érni a Tudatosság transzformálódott állapotát, ami újabb tapasztaláshoz vezeti el őt. Lássunk néhány példát a Nagy Tudatos Álom esetére és értékére:

• Találkozás Álombéli Tanítóval/Mesterrel, aki személyes útmutatásokkal vezeti tovább a Gyakorlót azért, hogy Emlékezése újabb fokokra jusson. Ez a fajta Mesterrel való találkozás egyértelműen több annál az esetnél, amikor valaki a tanítójával álmodik, de átlagos álmodási szokások és körülmények között. Az átlagos formában előállt álmok, amelyekben egy-egy tanító szerepel, még erősen befolyásoltak a tanítvány elmeműködésétől. Így gyakran megesik, hogy az álomban látott tanító karaktere átváltozik/torzul és valótlan, igaztalan tulajdonságokkal, stb. szennyeződik. Mindez történik azért, mert az álmodó tanítvány elmeműködése még zabolátlan, csapongó és illúzióval telt. A Nagy Tudatos Álom egy letisztult közlési Út, ami már a jó előkészítettség és felkészültség eredménye. Az Álom itt már nem álom! Az Álombéli Tanítói jelenlét sok esetben az Önvaló által választott karakter, aminek oka a legvilágosabb Emlékezés és Hatás fokozása.

• További információkat, tapasztalatokat szerzünk az egész emberiséget érintő Terelői Árnyékokról, és az Ébresztők munkájáról. A közös emberi karma és sors helyzetéből való kilábalás lehetősége nyílik meg. A Cselekvés egyre több felszabadító jeggyel rendelkezik az ébrenlét és Álomidő alatt is. Az ember, az egyén ráérez a világban Lüktető Isteni Áramra.

• A Szimbólumok világát egy Oktávval magasabb fokon értjük meg.

• Belekóstolunk a dualitásmentesség állapotába.

• Az Álomcsatorna immár az átlagos álmokon túli munkának színterévé lesz.

• Az itt eltöltött idő arra való, hogy Erőt szerezzünk az Álmokon túli Valóság elviselésére.

• Ismerkedés az Álomalannyal, ami végül a testfüggetlen tapasztalatok közvetítője lesz.

 

Testfüggetlen tapasztalat: Tudjuk jól, hogy a fizikai testünk nagyszerű szolgálatot tesz annak érdekében, hogy a sűrű anyagi sík irányából tapasztalathoz jussunk, hogy a Cselekvés megtörténhessen az anyag fizikai szintjén is. Így elmondhatjuk, hogy az érzékeink egyszerre begyűjtő, megőrző és átalakító munkát is ellátnak. Mivel szinte száz százalékban az ébrenlétre vagyunk fókuszáltatva, így átlagban elmondható, hogy mindig azzal a részünkkel vagyunk tudatos kapcsolatban, ami az ébrenlétben nyilvánul meg. Ez viszont egy "hiányos élettapasztalathoz és önfelismeréshez vezet", az önkép zsákutcájába. Legalábbis a véleményem ez. A Teljességhez ismerni kell a másik oldalt is. Abból kell kiindulnunk, hogy nem a testnek van Lelke, hanem a Léleknek van teste is. Így "kint és bent is" vagyunk, határoltak és határtalanabbak is egyszerre. Van egy ismert létezési fókuszunk, ami az ébrenlétben működik, és van egy másik, amivel álmodások alkalmával találkozunk. Ez a másik ugyan nem tudatos, mégis fontos róla tudnunk, hogy minden nap felhívja magára a figyelmet. Emlékeztetni kíván, azt akarja, hogy tudjunk róla, használjuk és ismerjük meg. Amikor tudatos álmaink lesznek, majd ezekből komolyabbak, akkor azt tapasztaljuk, hogy a tudatunk fókusza bekerült az Áloménbe/Alanyba és Tudatos alkotóként cselekszik a saját síkján. Amikor ez egy kiművelt szintre lép, akkor az ember finomérzékeivel fogja fel azt a világot és valóságot, ami többnyire az alvás módosult tudatállapota által fedi fel magát vagy egy elmélyült és igaz meditációban. A testfüggetlen tapasztalat tehát egy energiatesthez fűzhető élmény, ami érzékeit tekintve hasonló a fizikai testhez, mégis sok tekintetben más. Más Lélektani képességek mutatkoznak meg a testtől függetlenebb állapotban, mint a testtel önazonosságra jutott tudatállapotban. A testfüggetlenség tehát egyfajta Szabadabb állapot, de nem teljesen elszakadt a testtől. A test egy sűrű lélektani részünk, míg a testfüggetlenebb részünk egy jóval finomabb Valóság, amivel a kapcsolat felvehető. Így a Tudatos Álmodás egy Őszinte, Nemes törekvése és gyakorlata a Lélekre való Emlékezésnek.

 

Álomcsatorna:

Mivel a fogalom rejtélyessége nem engedi meg azt, hogy néhány szóval intézzem el a magyarázatát, ezért most egy körülírással mutatok rá arra, milyen jellemzőkkel, tulajdonságokkal bír.

 Számomra a következőt jelenti:

 Az Álomcsatorna egy információs közeg/mező, ami az egyént célirányos ösztönzés alatt tartja azért, hogy az egyes Ébredési fokozatok szintjén Emlékezzen egy Teljesebbnek tekinthető Önmagára. A megszerzett Emlékek további ösztönzéssel tesznek szolgálatot, hogy az ember végre eljusson a Forrásra való Emlékezésig. Az Álomcsatorna az egyes módosult tudatállapotokban hozzáférést biztosít az ember számára a Teremtés Létsíkjait átható, formáló Tudati Erők, Törvények egyes csomagjaihoz, így az elért Tudatállapotokban a korábbiakhoz képest Alkotóbb lehet, Önmagát pedig Hiánytalanabbnak, Valódibbnak, Igazsághoz közelebb állónak Érezheti. Az Álomcsatorna információkat közöl és közvetít a határolt és határtalan között. Így ebben a Csatornában való Eszmélésnél találkozunk a Valóság Illúziófokaival és a Valóság Abszolút tényeivel egyaránt. Az Álomcsatorna egy Hazavezető Út, ami az Emlékezés útjelzőtábláival ad iránymutatást a kereső-kutató ember számára. Ilyen értelemben az Álomcsatorna a Kegyelmi Állapot része, a Kapocs, ami 'Isten láthatatlan, mégis tényszerű Kézfogását' jelenti.

 Az Álomcsatorna biztosított a Valóságok legsűrűbb anyagi és legfinomabb létsíkjai között és létsíkjain belül is. A módosult tudatállapot kisebb/nagyobb mértékben hozzáférést biztosít a Létet átható Erőkhöz, Tartalmakhoz. Ebből látható, hogy az Álmodástan rendszerében az Álomcsatorna nem csupán az ismert álmocskák számára fenntartott hely, amelyeknek értelmét a határolt én számára fordítunk le. Tény, hogy az Álomcsatorna információs tartalma üzen a testi lét számára, az ismert egó/én számára is bőven, de kapacitása kiterjed a Lélek és Szellem szintjére is, hiszen vannak olyan Közlések/Tükörtartások, amelyek a 'Magas Fokú' Felismerések miatt kerülnek a Figyelmünk fókuszába, így ezek nem értendők hagyományos álmokként. Ugyan álmokhoz hasonlatos öltözetet kapott információkról beszélhetünk, de ezek a Látomások, Intuíciók, 'Magas Fokú' Emlékezések rendkívül értékes Üzenetek, amelyek nem a hétköznapi személy felszínes életéről szólnak. Ezek az információk azért bújnak az ismert jelképek ruhájába, hogy felfoghassuk, érthessük őket az elme elemzői szintjén is. Az Álmodástan azt tartja, hogy az Álmodás képessége folyamatosan fejlődik, változik, alakul. Ilyen értelemben az Álmodói Képesség és magatartás változása egy kapacitásnövekedéssel jár együtt, ami segíti a gyakorlót abban, hogy egy Spirituális értelemben vett Ébredett Szellemi 'fokot' érhessen el. Honnan lehet sejteni, hogy ez bekövetkezhet? Onnan, hogy minden a Forrásból Fakad és oda is tér vissza.

 Az Álomcsatorna működését figyelve elmondható, hogy egy speciális közlési formával és úttal találkozunk, amin keresztül a tudat állapotait, működési formáit ismerhetjük meg. Az Álomcsatorna nem csak az alvás időszakában nyitott, hanem mindig, így napközben is találkozhatunk különleges és értékes meglátásokkal, intuíciókkal, Árnyéktermészettel, spirituális tapasztalatokkal (érzékeken túli érzékeléssel), stb. Ha azt vesszük alapul, hogy a teremtett világ Isten Nagy Álma, akkor az információs csatorna is, ami mindent összefog, Áthat, szintén ebből a Nagy Álomból fakadó, így Álomcsatornának neveztem el. Hozzá kell tennem, hogy Isten Álmának felfogásához, értéséhez kevés ismerettel/tapasztalattal rendelkezünk, de ennek az Ősi Misztériumnak felfogható az a része, ami az emberi Szellemre szabott. Az emberi Szellemet képviselő Éntudat a Forrásáig tartó útján különböző állomásokon Ébred fel. Ennek eredményeképpen az egyes állomásokon határokat lépünk át, ezzel együtt pedig korlátokat is. Így Természetes lesz az, hogy megváltozik a Magunkról tartott, alkotott Kép.

 Mindezek ismeretében, hogyan képzeljük el az Álomcsatornában való haladást és fejlődést? Nappali és éjjeli életformaként, aminek kiemelkedő eredményei hol egyik, hol másik esetben bukkannak fel. Az ember olyan, akár egy nagyítónak lencséje. Képes befogni és egyedi formában fókuszáltan használni, működtetni azt, ami a „tudattalan rétegeiben” található. Ezekkel a tartalmakkal folyamatos a kapcsolata, de tudatosan, emberi szinten akkor tudja alakítani a Teremtést, ha Méltóvá teszi magát, olyan felületté 'csiszolja' Lelkét, ami a legtisztábban gyűjti be az Alkotáshoz szükséges, Szellemből fakadó Erőket. Ilyen értelemben az ember egyfajta transzformátor szerepet is betölt, mert befogad és átalakít...